Látnivalók
Tájak, települések Perkupa környékén
Szalonna
Kora középkori templom, mely két részletben épült: a XI. század elején egy kerek kápolnát emeltek, majd XII-XIII.században román stílusú négyszögletes hajóval bővítették.
Szendrő
A XIV. században épült alsó vár maradvány, a XVI. században épült felső vár
Martonyi
Határában található Hármas-hegy (Szár—hegy) oldalában épült 1360-as években a Pálos kolostor, melynek gótikus temploma viszonylag jó állapotban várja a látogatókat.
Edelény
A település északi részén a Borsod városrészben áll a Borsodi földvár. Borsod 1950-ig önálló település, Borsod megye névadója, és megyeszékhelye. L’Hullier-Coburg kastély nemcsak a Bódva völgye legszebb, legértékesebb építészeti remeke, de az ország egyik legnagyobb legjelentősebb barokk kastélya.
Rudabánya
Az ország egyik legrégebbi bányász települése, 1986-ig vasércet bányásztak külszíni fejtéssel. Itt találták meg 1985-ben a 10 millió éves ősmajom koponyát, mely az ember és majom szétválása előtti utolsó állomása, a Rudapithecus hungaricus (Rudi). 1999 nyarán újabb lelet került elő, melyet Gabi névre kereszteltek.
Bővebben
A külszíni fejtés helyén látogatható Magyarország legmélyebb bányatava. Az Érc-és Ásványbányászati Múzeum Magyarország bányászati történetét bemutató legnagyobb szakgyűjteménnyel rendelkezik. Lenyűgöző ásványkiállítás is várja a látogatókat. A község fölé magasodik a késő gótikus, három hajós templom.
Szögliget
A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni.
Bővebben
A község határában a Ménes-patak völgye fölött emelkedő 460 m magas sziklás hegycsúcson ma is állnak a Szád-vár romjai, mely vár fénykorában a Miskolcról Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte.
A várat a tatárjárás utáni időszakban építettek és 1686-ban romboltatta le az osztrák császári ház. Szádvár romjaitól a látogató remek kilátásban gyönyörködhet, hisz elétárul a környék panorámája, Szögliget látképe és láthatja az Alacsony Tátra kezdő vonulatait is. A község római katolikus, műemlék-jellegű temploma is érdemes a látogatásra, szép falfestményeiben, díszítéseiben gyönyörködhet az érdeklődő.
A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található a Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület.
A várat a tatárjárás utáni időszakban építettek és 1686-ban romboltatta le az osztrák császári ház. Szádvár romjaitól a látogató remek kilátásban gyönyörködhet, hisz elétárul a környék panorámája, Szögliget látképe és láthatja az Alacsony Tátra kezdő vonulatait is. A község római katolikus, műemlék-jellegű temploma is érdemes a látogatásra, szép falfestményeiben, díszítéseiben gyönyörködhet az érdeklődő.
A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található a Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület.
Bódvarákó
Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 27-es főútból, annak 43,100-as kilométerszelvényében, Bódvaszilas területén délkelet felé kiinduló 26 117-es úton érhető el.
Bővebben
Burkolatlan úton megközelíthető még Perkupa Dobódél településrésze felől is.
A Rákóczi-barlang bejárata itt található.
A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.
A Rákóczi-barlang bejárata itt található.
A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.
Tornaszentandrás
A megye északi részén fekszik, Edelénytől 30, Tornanádaskától 6 kilométer távolságra, a Szalonnai-hegységben. Közúton a 27-es főút felől érhető el, körülbelül 4 kilométeres letérővel: Komjátinál kell délnek kanyarodni a falu központján végigvezető 2629-es közútra, majd ebből Komjáti és Bódvalenke határán ágazik ki a 26 118-as út, amely végighúzódik Tornaszentandráson és továbbvezet Tornabarakonyig.
Bővebben
Közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4124-es busszal közelíthető meg.
A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok, cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A 12. századi román stílusú templomot, Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász
A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok, cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A 12. századi román stílusú templomot, Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász
Bódvalenke
A Bódva völgyében fekszik, legközelebbi szomszédjai: Komjáti 3 kilométerre, Hidvégardó 5, Tornaszentandrás pedig 7 kilométerre, a legközelebbi város az országhatár magyar oldalán Szendrő 24 kilométerre (a határ szlovákiai oldalán Torna alig feleekkora távolságra található).
Bővebben
A települést 1283-ban említik először, Nenkefolua néven – ez a név birtokosára, egy Nenke nevű személyre utal. Később Nenke néven is szerepel, majd ez Lenkévé alakult – Bodva-Lenke néven először 1863-ban a helynévtár említi.
A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal. A falu a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. A „freskófalu”[szerkesztés] 2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010. szeptemberétől a program fő támogatója, a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány. Bár a képekről, Bódvalenkét, mind gyakrabban „freskófalunak” hívják ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel.
Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni. 2011 őszére tíz festő 21 műve készült el.
A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal. A falu a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. A „freskófalu”[szerkesztés] 2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010. szeptemberétől a program fő támogatója, a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány. Bár a képekről, Bódvalenkét, mind gyakrabban „freskófalunak” hívják ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel.
Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni. 2011 őszére tíz festő 21 műve készült el.
Jósvafő
A ma alig több, mint 300 lelket számláló Jósvafő, az Aggteleki Nemzeti Park központi települése, a világhírű Baradla-barlang jósvafői kijáratától kb. 1 km-re található. A település népi építészeti értékekben gazdag ófalui részét, az ősi településszerkezet és a hagyományos településkép megőrzése érdekében 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították.
Bővebben
A község neve először Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy működő hámor és egy torony nélküli kőtemplom leírását is tartalmazza. A mai templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelők díszítése is.
A templom fölötti dombon helyezkedik el a különálló harangtorony, a fejfás emlékpark, a református és az izraelita temető.
A település műemléki jelentőségű ófalui részében található a Tájház, a szálláshellyé átalakított egykori középső vízimalom és a torony alatt elhelyezkedő háromosztatú tornácos népi lakóház, az erdei iskolai bázishelyként működő parókia épülete, a Kúria Oktatóközpont és Hucul Lovas bázis, valamint a Huszita ház.
A falu főterén találjuk a községházát, a művelődési házat, a Turul-madaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, ill. az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a millenniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát.
A település környékén több nevezetes barlang is található. 1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások Termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Kessler Hubert vezetésével a barlang bejárata előtt létrehozták a Tengerszem Szállót és a Tengerszem-tavat, valamint kiépítették az elektromos hálózatot a barlangban. Ezzel Jósvafő bekapcsolódhatott a barlangi idegenforgalomba.
A Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe, ahol a közelmúltig szervezett barlangi gyógy terápia működött. A településtől északi irányba nyíló Tohonya-patak völgyében található, az 1950-es években felfedezett és feltárt Kossuth- és Vass Imre-barlang.
Jósvafő napjainkban különböző típusú szálláshelyekkel és turisztikai-ökoturisztikai programokkal várja az idelátogatókat.
A falu főterén találjuk a községházát, a művelődési házat, a Turul-madaras hősi emlékművet, az 1848-as és 1956-os forradalom tiszteletére, ill. az államalapítás emlékére állított kopjafákat, a millenniumi emlékparkot, valamint a Baradla Galériát.
A település környékén több nevezetes barlang is található. 1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások Termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Kessler Hubert vezetésével a barlang bejárata előtt létrehozták a Tengerszem Szállót és a Tengerszem-tavat, valamint kiépítették az elektromos hálózatot a barlangban. Ezzel Jósvafő bekapcsolódhatott a barlangi idegenforgalomba.
A Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe, ahol a közelmúltig szervezett barlangi gyógy terápia működött. A településtől északi irányba nyíló Tohonya-patak völgyében található, az 1950-es években felfedezett és feltárt Kossuth- és Vass Imre-barlang.
Jósvafő napjainkban különböző típusú szálláshelyekkel és turisztikai-ökoturisztikai programokkal várja az idelátogatókat.
Látnivalók
